Megvolt az átvilágítás. Persze tudtam hogy úgysem fogom kibírni a 10. napig :)
Az eredmény részben nagyon jó.
A
gépbe végül 31 saját tojás, 11 ezüst fehér wyandotte és 9 selyemtyúk
tojás került be, amiből a selyemtojások kivételével mindegyik szemes. A
selyemtojásokból viszont egyetlen egy sem lett jó. :( 10 nap még nem a
világ szóval pótolnám, de honnan kerítsek hirtelen, megbízható
selyemtojásokat?? :( nem is értem igazából, mert 3 tyúkja volt és egy
kakas, hogy lehet hogy mégsem szemes egyetlen egy darab sem???
De
legalább a wyandotte nem kidobott pénz, már ha tényleg az lesz belőle és
ki is fognak kelni. De amit megtudtam az az, hogy a saját kakasaim
hibátlan munkát végeznek :)
Már csak azért kell izgulni hogy ki is
keljenek, ugyanis még most sem tudom hogy megfelelőek e a beállítások,
mert mindegyik mérőm szerint más hőfok van odabent. Beállítottam egy
mindegyik mérőnek nagyjából megfelelően, de nem biztos hogy az jó is.
Minden esetre egyenlőre fejlődnek az biztos.
Nagyon kíváncsi leszek életem első keltetőgépes keltetésem eredményeire.
Azért azt hagyjuk meg hogy a kotlóval mérföldekkel egyszerűbb és stresszmentesebb a keltetés.. :)
2014. március 11., kedd
2014 első keltetés
Beindítottam a keltetőt, de Murphy közbeszólt.
Amikor beindítottam összevetettem több különböző hőfokmérőt és mindegyik ugyan azt mutatta. Szóval bekerültek a tojások és elindítottam a gépet a megfelelő beállításokkal, de reggel kiderült hogy tojásokkal együtt már nem fűtötte fel a teret csak 37fokra a 37.7 helyett. Szóval az első nap hidegen telt szegény tojásoknak.
Egésznapos mérés és kísérletezgetés után végre meglett a megoldás is:
Miután megkaptam a használati útmutatóját a hőfokszabályzónak talán sikerült normálisan bekalibrálni.
Hiába tudja az ember a megfelelő igényeket, nem biztos hogy be is tudja állítani. Mindenhol azt találni hogy az analóg a megbízható. És mi van ha több analóg különbözőt mér, akkor pl melyiknek van igaza?
Amikor beindítottam összevetettem több különböző hőfokmérőt és mindegyik ugyan azt mutatta. Szóval bekerültek a tojások és elindítottam a gépet a megfelelő beállításokkal, de reggel kiderült hogy tojásokkal együtt már nem fűtötte fel a teret csak 37fokra a 37.7 helyett. Szóval az első nap hidegen telt szegény tojásoknak.
Egésznapos mérés és kísérletezgetés után végre meglett a megoldás is:
Miután megkaptam a használati útmutatóját a hőfokszabályzónak talán sikerült normálisan bekalibrálni.
Hiába tudja az ember a megfelelő igényeket, nem biztos hogy be is tudja állítani. Mindenhol azt találni hogy az analóg a megbízható. És mi van ha több analóg különbözőt mér, akkor pl melyiknek van igaza?
2014. március 1., szombat
És akkor a saját projekt
Megvettem a keltetőgépet. :)
A hungaroceles változat mellett döntöttünk mert rengeteg fórum és utánaolvasás után elég egyértelmű lett számomra hogy a sima egyszerű műanyag elég gagyi, nem tartja a hőt és emiatt többet is fogyaszt meg rontja a kelési arányt is.
Íme Rozi a műAnya :) Hőfokot mér és mutat és lehet szabályozni, ami fontos mert később csökkenteni kell a hőt. Páramérőt és tojás lámpázót még szereznem kell.
A keltetésről általában, csak egy változat a rengeteg közül.
Van ahol azt írják hogy a tojás max 14 napos lehet van ahol azt hogy 10, van ahol 8 és ma aki vitt tőlem tojást keltetni, azt mondta hogy a használati útmutatóban 3 naposnál nem régebbit ír.
Na legyen ilyenkor okos az ember. Én a 10 naphoz szoktam igazodni, az teljesen reális. Régen mikor 300 tojást keltettünk jó kelési aránnyal, biztos hogy nem 3 meg 8 nap alatt gyűlt össze a 300 tojás.
A hőfokról is rengeteg különböző infó van, én a 37.7 mellett döntöttem.
Sikerült vennem 10 selyemtyúk tojást, ami már most csak 9 mert az egyiken volt egy pici hajszálrepedés, amit csak itthon vettem észre.
Nagy bajban vagyok velük mert akitől vettem azt mondta 28 napra kelnek, erről a nagy interneten semmi infót nem találtam. Először azt akartam hogy őket előbb elindítom, de aztán jutott eszembe hogy mind a hőfok, mind a levegőzés, mind a páratartalom miatt amiket folyamatosan változtatni kell a különböző keltetési szakaszokban a 7 nap eltérés rengeteg, szóval vagy a selyem vagy a többi tojás rosszul járnak, ha viszont egyszerre indítom akkor a sima csirkék 1 hetesek lesznek mire kikelnek a selyemcsibék, vagy összeszoknak vagy nem. De ha nem szoknak össze az még mindig a kisebbik baj mintha ki sem kelnek a rossz kalibrálás miatt.
Hétfőn 15-16h között megyünk Ócsára a 10 db fehér-ezüst Wyandotte tojásokért, addig meg gyűjtöm a saját tojásainkat, amennyi gyűlik addig annyi lesz indítva a gépben.
Szépen gyűlnek a tojások :)
A középső teljes sor a selyemtojások
A többi saját
A rácsozást én csináltam bele, hogy könnyebb legyen a forgatás meg így a 80 férőhelyesből kb 110 férőhelyes lett.
A hungaroceles változat mellett döntöttünk mert rengeteg fórum és utánaolvasás után elég egyértelmű lett számomra hogy a sima egyszerű műanyag elég gagyi, nem tartja a hőt és emiatt többet is fogyaszt meg rontja a kelési arányt is.
Íme Rozi a műAnya :) Hőfokot mér és mutat és lehet szabályozni, ami fontos mert később csökkenteni kell a hőt. Páramérőt és tojás lámpázót még szereznem kell.
A keltetésről általában, csak egy változat a rengeteg közül.
Van ahol azt írják hogy a tojás max 14 napos lehet van ahol azt hogy 10, van ahol 8 és ma aki vitt tőlem tojást keltetni, azt mondta hogy a használati útmutatóban 3 naposnál nem régebbit ír.
Na legyen ilyenkor okos az ember. Én a 10 naphoz szoktam igazodni, az teljesen reális. Régen mikor 300 tojást keltettünk jó kelési aránnyal, biztos hogy nem 3 meg 8 nap alatt gyűlt össze a 300 tojás.
A hőfokról is rengeteg különböző infó van, én a 37.7 mellett döntöttem.
Sikerült vennem 10 selyemtyúk tojást, ami már most csak 9 mert az egyiken volt egy pici hajszálrepedés, amit csak itthon vettem észre.
Nagy bajban vagyok velük mert akitől vettem azt mondta 28 napra kelnek, erről a nagy interneten semmi infót nem találtam. Először azt akartam hogy őket előbb elindítom, de aztán jutott eszembe hogy mind a hőfok, mind a levegőzés, mind a páratartalom miatt amiket folyamatosan változtatni kell a különböző keltetési szakaszokban a 7 nap eltérés rengeteg, szóval vagy a selyem vagy a többi tojás rosszul járnak, ha viszont egyszerre indítom akkor a sima csirkék 1 hetesek lesznek mire kikelnek a selyemcsibék, vagy összeszoknak vagy nem. De ha nem szoknak össze az még mindig a kisebbik baj mintha ki sem kelnek a rossz kalibrálás miatt.
Hétfőn 15-16h között megyünk Ócsára a 10 db fehér-ezüst Wyandotte tojásokért, addig meg gyűjtöm a saját tojásainkat, amennyi gyűlik addig annyi lesz indítva a gépben.
Szépen gyűlnek a tojások :)
A középső teljes sor a selyemtojások
A többi saját
A rácsozást én csináltam bele, hogy könnyebb legyen a forgatás meg így a 80 férőhelyesből kb 110 férőhelyes lett.
Keltetésről általában
A tenyéssz tojásoknál a következőket érdemes betartani.
- A legnagyobb és legkisebb tojásokat nem tesszük kelni.
- A tojások legyenek tiszták. Meg lehet őket mosni, de nem szabad megtörölni.
- A tojások ne legyenek sérültek.
- A tojások ne legyenek 8 napnál régebbiek. Ezért a tenyéssz tojásokra célszerű fel írni ceruzával a begyűjtés időpontját, esetleg fajtáját.
- A tojásokat nem szabad hűtőbe tárolni vagy 18 Celsius foknál melegebb helyen. A tojásokat időnként meg kell forgatni.
- A tojások keltetés közben zsugorodnak és kifényesednek.
- A kézi forgatású keltetőknél a tojásokat meg kell jelölni ellentétes oldalukon 2 megkülönböztető jelzéssel (+ és -, A és B, stb.)
- Több emeletes gépnél a tálcákat érdemes minden alkalommal forgatni és áthelyezni a keltetőn belül, vagyis ami lent van az kerüljön egy hellyel magasabbra és megforgatni vízszintesen is, vagyis az eleje kerüljön hátra. Ezért célszerű a tálcákat megszámozni és a végeket megjelölni 1A illetve 1B, 2A - 2B, így be lehet azonosítani úgy a tartalmat mint a pozíciót.
- Az első 3 és utolsó 3 napban a tujásokat nem kell forgatni.
- Az utolsó 3 napban a tojásokat permetezzük langyos ecetes vízzel (1 kv ecet + 0,5 l víz) ami megpuhítja a tojás héját. Ez rendkívül hatásos a kacsa, liba és fürjtojások esetében mivel ezek a tojások sokkal keményebbek.
- A gyöngyöző tojásokat el kell távolítani. Ha ezek felrobbannak igen nagy munka vár ránk: takarítás, fertőtlenítés, kellemetlen szagok elviselése.
- A tojásokat meg kell lámpázni a 14 kelési napon. A fiatlan tojásokat el kell távolítani. Ezeket meg lehet főzni és odaadni a kutyának vagy a baromfiknak.
- A tojásokat forgatás után célszerű langyos vízzel lepermetezni.
- Forgatni és hűteni kell a tojásokat kétszer egy nap, reggel és este. A forgatást úgy végezzük el, hogy reggel például az összes tojás a + jelzéssel van felfele este, pedig a – jelzéssel. A hűtés, szelőztetés időtartalma 20-30 perc. Ne felejtsük el a párologtató edényt vagy tálcát feltölteni vízzel.
- A kisméretű tojásokat, például a fürjtojásokat, bölcsökbe helyezzük el megkönnyítve és meggyorsítva ez által a forgatásukat. Három nappal a kikelés előtt a tojásokat kiszedjük a bölcsökből.
- A keltetési optimális hőmérséklet 37,4 - 37,6 Celsius fok. Az optimális páratartalom 55% - 65%.
- Az utolsó 3-4 napban a hőmérsékletet beállítjuk 37,2 Celsius fokra, a páratartalmat 85-95%-ra. Ennek a célja az, hogy a tojások haja puhuljon meg, és a lukasztás legyen könnyebb.
- Az utolsó 3 napban hallani lehet kopogásokat, halk csipogást, rágást. A csibék először lyukaszatnak, majd pihennek 6-12 órát, aztán repesztenek és kibújnak. Ha a csibéknek nincs erejük a tojást repeszteni és kibújni, 12 óra elteltével lehet rajtuk segíteni, különben befulladnak.
- A csibéket csak a teljes megszáradásuk után vesszük ki a bujtatóból.
- Keltetőnek nevezzük azt a berendezést, amiben biztosítjuk a kellési hőmérsékletet és páratartalmat, amelyikben forgatjuk a tojásokat. Bujtatónak nevezzük azt a berendezést, amiben kibújnak és megszáradnak a csibék, megfelelő hőmérséklet és páratartalom mellet. Lehet használni ugyan azt a berendezést, a paraméterek átállításával.
- A bújtatóban is szelőztetni kell időnként, és ilyenkor el kell távolítani az üres tojáshéjakat. Érdemes megnézni a tojásokat nehogy valamelyik a lukasztással lefele legyen, mert a csibe eben az esetben befulladhat.
- Vannak tojások, amik 1 nappal korábban illetve 1 nappal később kelnek, mint a többi. Ezek korra szülöttek és késő szülöttek esetei, természetes folyamatok.
- Az első 24-36 órában a csibék nem vesznek magukhoz sem ételt, sem vizet. Első napokban célszerű kamillateát adni a csibéknek, hogy mossa ki a bélrendszerűket.
- Vannak csibék, akik nem tudnak felállni, mivel szétcsúsznak a lábaik két oldalra. Ezeknek a lábait, vékony fonallal összekötjük, hagyva egy normális lépési távolságot. Pár nap után, amikor már stabilan rohangálnak, a fonalat el lehet távolítani.
- A ki nem kelt tojásokat eltávolítjuk, és a keltetőt (bujtatót) fertőtlenítjük.
- A naposcsibéket nevelő ládákba helyezzük, ahol 36-37 Celsius fokot kell biztosítani számukra.
Ezeket a tanácsokat betartva el lehet érni 95% kelési arányt.
- A legnagyobb és legkisebb tojásokat nem tesszük kelni.
- A tojások legyenek tiszták. Meg lehet őket mosni, de nem szabad megtörölni.
- A tojások ne legyenek sérültek.
- A tojások ne legyenek 8 napnál régebbiek. Ezért a tenyéssz tojásokra célszerű fel írni ceruzával a begyűjtés időpontját, esetleg fajtáját.
- A tojásokat nem szabad hűtőbe tárolni vagy 18 Celsius foknál melegebb helyen. A tojásokat időnként meg kell forgatni.
- A tojások keltetés közben zsugorodnak és kifényesednek.
- A kézi forgatású keltetőknél a tojásokat meg kell jelölni ellentétes oldalukon 2 megkülönböztető jelzéssel (+ és -, A és B, stb.)
- Több emeletes gépnél a tálcákat érdemes minden alkalommal forgatni és áthelyezni a keltetőn belül, vagyis ami lent van az kerüljön egy hellyel magasabbra és megforgatni vízszintesen is, vagyis az eleje kerüljön hátra. Ezért célszerű a tálcákat megszámozni és a végeket megjelölni 1A illetve 1B, 2A - 2B, így be lehet azonosítani úgy a tartalmat mint a pozíciót.
- Az első 3 és utolsó 3 napban a tujásokat nem kell forgatni.
- Az utolsó 3 napban a tojásokat permetezzük langyos ecetes vízzel (1 kv ecet + 0,5 l víz) ami megpuhítja a tojás héját. Ez rendkívül hatásos a kacsa, liba és fürjtojások esetében mivel ezek a tojások sokkal keményebbek.
- A gyöngyöző tojásokat el kell távolítani. Ha ezek felrobbannak igen nagy munka vár ránk: takarítás, fertőtlenítés, kellemetlen szagok elviselése.
- A tojásokat meg kell lámpázni a 14 kelési napon. A fiatlan tojásokat el kell távolítani. Ezeket meg lehet főzni és odaadni a kutyának vagy a baromfiknak.
- A tojásokat forgatás után célszerű langyos vízzel lepermetezni.
- Forgatni és hűteni kell a tojásokat kétszer egy nap, reggel és este. A forgatást úgy végezzük el, hogy reggel például az összes tojás a + jelzéssel van felfele este, pedig a – jelzéssel. A hűtés, szelőztetés időtartalma 20-30 perc. Ne felejtsük el a párologtató edényt vagy tálcát feltölteni vízzel.
- A kisméretű tojásokat, például a fürjtojásokat, bölcsökbe helyezzük el megkönnyítve és meggyorsítva ez által a forgatásukat. Három nappal a kikelés előtt a tojásokat kiszedjük a bölcsökből.
- A keltetési optimális hőmérséklet 37,4 - 37,6 Celsius fok. Az optimális páratartalom 55% - 65%.
- Az utolsó 3-4 napban a hőmérsékletet beállítjuk 37,2 Celsius fokra, a páratartalmat 85-95%-ra. Ennek a célja az, hogy a tojások haja puhuljon meg, és a lukasztás legyen könnyebb.
- Az utolsó 3 napban hallani lehet kopogásokat, halk csipogást, rágást. A csibék először lyukaszatnak, majd pihennek 6-12 órát, aztán repesztenek és kibújnak. Ha a csibéknek nincs erejük a tojást repeszteni és kibújni, 12 óra elteltével lehet rajtuk segíteni, különben befulladnak.
- A csibéket csak a teljes megszáradásuk után vesszük ki a bujtatóból.
- Keltetőnek nevezzük azt a berendezést, amiben biztosítjuk a kellési hőmérsékletet és páratartalmat, amelyikben forgatjuk a tojásokat. Bujtatónak nevezzük azt a berendezést, amiben kibújnak és megszáradnak a csibék, megfelelő hőmérséklet és páratartalom mellet. Lehet használni ugyan azt a berendezést, a paraméterek átállításával.
- A bújtatóban is szelőztetni kell időnként, és ilyenkor el kell távolítani az üres tojáshéjakat. Érdemes megnézni a tojásokat nehogy valamelyik a lukasztással lefele legyen, mert a csibe eben az esetben befulladhat.
- Vannak tojások, amik 1 nappal korábban illetve 1 nappal később kelnek, mint a többi. Ezek korra szülöttek és késő szülöttek esetei, természetes folyamatok.
- Az első 24-36 órában a csibék nem vesznek magukhoz sem ételt, sem vizet. Első napokban célszerű kamillateát adni a csibéknek, hogy mossa ki a bélrendszerűket.
- Vannak csibék, akik nem tudnak felállni, mivel szétcsúsznak a lábaik két oldalra. Ezeknek a lábait, vékony fonallal összekötjük, hagyva egy normális lépési távolságot. Pár nap után, amikor már stabilan rohangálnak, a fonalat el lehet távolítani.
- A ki nem kelt tojásokat eltávolítjuk, és a keltetőt (bujtatót) fertőtlenítjük.
- A naposcsibéket nevelő ládákba helyezzük, ahol 36-37 Celsius fokot kell biztosítani számukra.
Ezeket a tanácsokat betartva el lehet érni 95% kelési arányt.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)